• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Első bútordarabjaim egyike... Eredetileg  natúr volt, majd sötétbarna, fekete aztán fehér... Sosem voltam elégedett vele, túl súlyos, túl zömök. Így hófehéren, kis lábakra állítva azért könnyedebb lett!  Vastag réteg festék fedi, az összes eddigi próbálkozásom... Nem csiszoltam meg, tökéletes alany az Annie Sloan festékek próbálgatásához!

Egy komód levágott lábait, valamint faragványokat ragasztottam rá építési ragasztóval. Vékony réteg Old White-al átkentem az egészet és az ajtó, valamint a fiók betétjét Paris Grey-el ami pont olyan árnyalat, mint a márvány a tetején. Száradás után a szürke részeket ismét festettem egy réteg Old White-al. Nagyon könnyedén elég volt csak végighúzni a csiszolószivacsot a díszeken és előtűnt a szürke réteg. A végén vettem észre, hogy alig fogyott a dobozból! Igaz, hogy fehér volt már, -zománcfesték volt az előző réteg-, de egy lehelet vékony festékréteg is elég volt, hogy eltüntesse a zománc keménységét, fényét. Rettentően tetszett a Paloma árnyalat, így festettem egy kis sablonmintát az oldalára Paris Grey-el keverve, csak hogy lássam milyen is. A sűrűsége pont tökéletes a sablonfestéshez! Picit lekoptattam a mintát is. A végén átkentem Clear Wax-al, amit a faragott részeknél kézzel vittem fel, a nagyobb felületeken egy ruhával. Nagyon finom tapintása lett és gyorsan megszáradt. Ez új, mert a méhviasz amit eddig használtam napokig ragacsos volt, és egyre fakult a fénye, ahogy beleolvad a fába.

Így most sokkal szerethetőbb darab lett!